1.0Handmadehttps://handmade.cafeblog.huTündehttps://handmade.cafeblog.hu/author/marjanne-tundegmail-com/  Sajnos olykor abba a hibába esem, hogy nem tudok várni... Elkezdek valamit és nem tudok addig újba fogni, amíg késznek nem érzem az előzőt. Ennél az üveg tányérnál is így jártam. A mintát a sarkokban és középen a füstfólia adja, amit szilikon bélyegző segítségével varázsoltam fel. A szilikon vagy akril bélyegzőt szivacsecset segítségével vékonyan áttunkolom füstfólia ragasztóval, majd a felületre nyomom. Ekkor a ragasztó átkerül a felületre a pecsételő mintájával. Amikor megszáradt, azaz átlátszóvá válik, jöhet a füstfólia pehely jelen esetben, amit egy sertésszőr ecset segítségével eloszlatok a felületen, majd a felesleget lesöpröm, és kész is van a minta. Ezután finomvonalas repesztést tettem fel, ami két fázisú, és a két fázis közt meg kell várni a száradási időket. A kialakult repedésekbe arany antikoló pasztát kentem. Majd átfestettem földbarnával, ami természetesen megrepedezett, így szép nagy repedések is keletkeztek, amibe szintén arany antikolót kentem. Végül lakkoztam oldószeres lakkal. Mindez természetesen hátulról díszítve, vagyis a tál hátulján. A végeredmény jobb lett, mint eredetileg lett volna, ha megvárom a száradási időket és a festék nem repedt volna meg. Olykor a hibát is lehet előnyére fordítani. <a href="https://handmade.cafeblog.hu/files/2014/03/deku07.jpg"><img class="aligncenter size-large wp-image-181" alt="deku07" src="https://handmade.cafeblog.hu/files/2014/03/deku07-600x337.jpg" width="600" height="337" /></a>richhttps://handmade.cafeblog.hu/files/2014/03/deku07-150x150.jpg150150