1.0Handmadehttps://handmade.cafeblog.huTündehttps://handmade.cafeblog.hu/author/marjanne-tundegmail-com/<p>  Sajnos a fénykép nem adja vissza az eredeti színét, nem ennyire zöldes, itt sajnos a háttér színe  köszön vissza a fényes felületen. :( Eredetiben szép világos az alapszíne. A dobozka alapozás után bézs színt kapott, majd apró rózsa mintás szalvétát ragasztottam rá dekupázs ragasztólakkal. Finomvonalas repesztőlakkal átkentem, majd a repedésekbe umbra antikolószert dörgöltem. A végén fényes oldószeres lakkal fejeztem be.</p> <p style="text-align: center"><a href="https://handmade.cafeblog.hu/files/2013/12/Rózsás-dobozka.jpg"><img class="aligncenter wp-image-22" src="https://handmade.cafeblog.hu/files/2013/12/Rózsás-dobozka.jpg" alt="" width="614" height="461" /></a></p> <p>"Egy<b> </b>rózsa éjjel-nappal a méhekkel álmodott, de a valóságban egy sem pihent meg a szirmain. A virág azonban tovább álmodozott. Hosszú éjszakáin elképzelte, hogy az eget ellepik a méhek, és sorra leszállnak, hogy megcsókolják őt. Így tudta kibírni másnapig, amikor a napsütésben újra kinyílt. Egyik este megszólalt a hold, aki ismerte a<b> </b>rózsa magányát: - Nem unod a várakozást? - Talán. De folytatnom kell a küzdelmet. - Miért? - Mert ha nem nyílok ki, elhervadok. Amikor úgy érezzük, hogy a magány minden szépséget elpusztít, a túlélés egyetlen módja az, ha nyitottak maradunk."</p> <div> </div> <div>Paulo Coelho</div>richhttps://handmade.cafeblog.hu/files/2013/12/Rózsás-dobozka-150x150.jpg150150